Barion Pixel

Mi az a kognitív torzítás és mért fontos megértenünk?

A kognitív torzítás valójában egy rendszerszintű „hiba” a gondolkodásunkban. Többnyire akkor fordul elő, amikor a minket körülvevő világból bennünket érő információkat próbáljuk feldolgozni, értelmezni és ezek alapján következtetéseket levonni, döntéseket meghozni illetve értékítéleteket alkotni.

Habár az emberi agy hatalmas erőforrással rendelkezik, ugyanakkor megvannak a maga korlátai. Például döntéshelyzetekben agyunknak nincs meg a lehetősége, hogy minden egyes esetben racionális és teljesen tudatos gondolkozási folyamatokon keresztül hozza meg a döntést, vonja le a következtetést, mivel ez elég időigényes folyamat. Evolúciós szempontból pedig az idő nagyon sokszor élet-halál kérdése volt.

Ezért létrejött agyunkban az információfeldolgozásnak egy úgynevezett heurisztikus formája. Ez azt jelenti, hogy a döntési helyzetek gyors kezeléséhez kialakult egy mechanizmus gondolkozásunkban, ami úgynevezett „ökölszabályok” elve alapján működik. Ezzel egyszerűsítve és gyorsítva a gondolkozást és információfeldolgozást.

Nézzük ezt egy példán keresztül.

Minden magyar ember ismeri a „Ha adnak fogadd el, ha ütnek szaladj el!” közmondást.
Ennek és az ehhez hasonló közmondásoknak a régi időktől kezdve az is volt többek között a szerepe a társadalomban, még ha nem is tudatosan, hogy olyan „ökölszabályokat” hozzon létre az ember gondolkozásában, ami bizonyos élethelyzetekben segítik az egyén gyors döntéshozást.

Vagyis a gondolkozás automatizálását segítették, segítik.

Tehát, ha valakinél a fenti közmondás beépül a saját „ökölszabály” rendszerébe, akkor mindjárt lett két élethelyzet, amiben gondolkozás nélkül képes döntést hozni.

Ha valaki ad neki valamit azt elfogadja, ha ütik kérdés nélkül elszalad. Leegyszerűsítve, nincs szüksége gondolkozásra ebben a két esetben.

Tehát mondhatjuk azt, hogy „ökölszabály” rendszere életet menthet vészhelyzet esetén. 

Amikor az „ökölszabály” torzítja a gondolkozást.

Amikor az „ökölszabály” torzítja a gondolkozást, azt nevezzük kognitív torzításnak.

A kognitív torzítás fogalmát Amos Tversky és Daniel Kahneman kutatók 1972-ben vezették be először. Azóta számos különféle torzítást írtak le, amelyek számos területen befolyásolják a döntéshozatalt, a társadalmi viselkedést, a megismerést és ítéletalkotást az élet minden területén.

  • Ezen torzítások némelyike ​​a memóriával kapcsolatos. Az, hogy miként emlékszik valaki egy eseményre, számos okból torzult lehet, ez viszont eltorzult gondolkodáshoz és döntéshozatalhoz vezethet.
  • Más kognitív torzulások a figyelmet érintő problémákhoz kapcsolódhatnak. Mivel a figyelem korlátozott erőforrással rendelkezik, az embereknek szelektívnek kell lenniük abban, hogy mennyi figyelmet fordít az őt körülvevő világra. Emiatt finom torzítások csúszhatnak be, amelyek befolyásolhatják a világ látásának és gondolkodásának módját.

Kognitív torzítás vs. logikai tévedés

Az emberek néha összekeverik a kognitív torzítást a logikai tévedésekkel. Ám a kettő nem azonos.

A logikai tévedés a logikai érvelés, vagyis a logikus gondolkozás hibájából származik, míg a kognitív elfogultság a gondolatok feldolgozásának hibáiból fakad, amelyek gyakran a memória, a figyelem, a hozzárendelés és más mentális hibák problémáiból fakadnak. 

Kognitív torzítás jelei

A kognitív torzítást mindenki „elköveti”. Lehet, hogy könnyebb észlelni másokban, de fontos tudni, hogy ez a valami befolyásolja mindenki gondolkodását.

Nézzünk néhány olyan jelet, amely szerint valamilyen kognitív torzítás befolyásolhatja a helyzetértékelésünket, ha ezeket észleljük magunkon:

  • Csak azokra a hírekre figyelünk, amelyek megerősítik a saját véleményünket
  • Külső tényezőket hibáztatunk, amikor a dolgok nem mennek az a maguk útján
  • Míg mások sikerességét a szerencsének tulajdonítjuk, a személyes eredményeinkért viszont elismerést várunk el másoktól
  • Az feltételezzük, hogy mindenki más osztja a véleményünket vagy meggyőződésünket
  • Amikor még csak keveset tanultunk egy témáról, de már ekkor azt feltételezzük, hogy mindent tudunk, amit tudni kell róla

Amikor döntünk és döntéseket hozunk a körülöttünk lévő világról, szeretjük azt gondolni, hogy objektívek, logikusak vagyunk és képesek vagyunk az összes rendelkezésre álló információ begyűjtésére és értékelésére. Sajnos emiatt a torzítások félrevezetnek minket, ami rossz döntésekhez és rossz ítéletalkotáshoz vezet.

Egy párkapcsolati probléma esetén, mikor a kommunikáció nem működik, amikor a párok elbeszélnek egymás mellett, jó eséllyel borítékolható, hogy a kognitív torzítás valamelyik formája áll legalább egyik, de többnyire mindkét fél helyzetértékelésének hátterében.

Ezért fontos megértenünk a témát és ezért fontos önmagunkon is elkezdeni figyelni a jeleit. Ezáltal esélyt adva egy jobb és egészségesebb kommunikációnak.

A Kognitív torzítás a párkapcsolatokban 2. részében ezért a párkapcsolati kommunikációt és problémákat is befolyásoló kognitív torzítás típusokról fogok írni bővebben.

Módszer, amit eredményesen használok

Számtalanszor szükség lehet az életben, párkapcsolatban, egy segítő kézre, MEDOCK PÁRKAPCSOLATI AKADÉMIA elvégzését követően olyan tudás birtokába kerültem, amivel hatékonyan, gyorsan, illetve magas szinten tudok olyan pároknak segíteni, akik éppen nem találják a megfelelő utat, elfáradtak, esetleg kiégtek. Segítek a helyes útra visszatalálni, a sérelmeket feldolgozni, a boldogságot újra megélni.

Segítséget kérni nem szégyen, az élet ezernyi szegletében szükség lehet rá, ezért, amennyiben párkapcsolati problémákkal áll szemben, nyugodt szívvel keressen meg.

Szlogenem: „Esély a párkapcsolatnak, esély a harmonikus életre.”